Azt mindenki megtanulta történelem órán, hogy Luther Márton 1517. október 31-én kitűzte a wittenbergi vártemplom falára a 95 tételét. De hogy ki is ez a fura szerzetes, aki alapjaiban forgatta fel a nyugati kereszténységet, azt talán kevesen tudják.

Párizs a maga 500 ezer lakosával ekkoriban Európa legnagyobb városa. Az először idelátogató falusiak megdöbbennek az utcán nyüzsgő sokaságtól. Ezt a rengeteg embert el is kellett szállásolni valahol…

Mint minden külföldi szokást, kezdetben a teázást is gyanakvással fogadták itthon, aztán mint minden Nyugatról jött újdonság, ez is divatossá vált a 19. század végére. Így esett, hogy a reformkor nagyjai már örömmel kortyolgatták a teát, miközben az ország nagy kérdéseiről gondolkodtak.

 Az 56-os forradalom képeit nézegetve talán már neked is feltűnt, hogy mennyire egyformán öltözködtek az emberek akkoriban: hosszú lódenkabát, micisapka, a nők fején kendő, a lábakon esetlen, bumfordi cipők. Az egyformaság oka ezúttal is a politikában keresendő.

1945 után nagyot fordult a világ a nőkkel is. A pártállam „gondoskodásának” köszönhetően új nőideált próbáltak az emberek fejébe plántálni, ami aztán a női lét egészére igen erős hatást gyakorolt. Alapvetően megváltozott a divat, a női munka és a családtervezés is.

A francia forradalom nem csak a gondolkodásban hozott szabadságot, hanem a szexualitásban is. Napóleon hatalomra jutása után azonban fokozatosan visszaállt a régi erkölcs. Betiltották a pornográf kiadványokat, állami ellenőrzés alá vonták a nyilvánosházakat, és megpróbálták szabályozni, hogy mi…

A középkori szentatyák egy része csak nevében volt szent. Az életük menete azonban igen távol állt attól a szentségtől, amit a szószékről hirdettek.  

Miről sugdolózhatnak a Bál után című kép nőalakjai? Ha nem férfiakról, akkor minden bizonnyal a legújabb szépségtrükkökről. A szépségért bizony már ükanyáink is hajlandóak voltak szenvedni, néha még az egészségüket, életüket is kockáztatni.