Töri másképp

2018.feb.14.
Írta: Mokaszin13

A Rigó Jancsi igaz története

Köztudott, hogy a dobos tortát Dobos C. Józsefről, a palacsintát pedig Gundel Károlyról nevezték el. De vajon hogyan kapta a nevét a csokis sütemény a botrányos hírű cigányprímásról, Rigó Jancsiról?

rigo_jancsi.jpg

Tovább

Díszes maszkok és angyal-röpte - ez történik a velencei karneválon

Velence egy sima hétköznapon is varázslatos, hát még február végén, amikor megkezdődnek a karnevál napjai! Évszázadok óta ámulnak az ide látogatók az elképesztő álarcokon, maszkokon, ruhákon és a karneváli attrakciókon, mint amilyen az angyal-röpte vagy a bikaűzés. A karnevál minden egyes momentumának évszázados hagyományai vannak.

Tovább

Ilyen volt nőnek lenni az első világháború alatt

A történelemkönyvek alapján azt hihetnénk, hogy a háborúkat a férfiak vívják, az ő ügyességükön, kitartásukon múlik, hogy melyik fél nyeri meg a háborút. Az első világháború azonban bebizonyította, hogy a hátországi gyárakban dolgozó nők millió nélkül egyik félnek sem lett volna esélye megnyerni a háborút. A nők voltak azok, akik búcsúztatták a katonákat, leveleikkel életben tartották bennük a reményt, ápolónőként ők gondozták a sebesülteket, és nevelték otthon - gyakran rendkívüli hiányállapotok között - a gyerekeket. A nők kitartásáról és háborús küzdelmeiről mégsem írnak a történelemkönyvek...

1_vilgahaboru_apolonok.jpg

Könnyes búcsúzások

Az első világháború alatt nem akadt olyan család, amelyet ilyen vagy olyan formában ne érintett volna a háború. Apákat, testvéreket, fiakat, vőlegényeket, férjeket vittek el katonának, akikben a lelket a nők levelei tartották. A fronton harcoló katonákban a halál közelsége, a távolság miatt felértékelődtek az otthoni kapcsolatok. Levelek, táviratok jöttek mentek a front és a hátország között a viszontlátás reményét hangoztatva. Sokan kötöttek házasságot még a hadba indulás előtt. A katonák néhány hónapos frontszolgálat után kaptak egy-két hét szabadságot, amikor alkalmuk nyílt hazalátogatni. A földbirtokos bakák gyakran kérték, hogy a szabadságuk az aratási időszakra essen, hogy a férfimunkát el tudják végezni otthon.

A nőknek pedig maradt a könnyes búcsú, az aggodalom, a posta lesése és az imádság. A háború végén pedig a szembesülés azzal, hogy a család férfitagjai közül ki halt meg, ki sebesült meg úgy, hogy a hátralévő életében gondozásra szorul. És ki az, aki ugyan hazajött, de már messze nem az az ember, aki elment, mert a fronton látott szörnyűségek egy életre megnyomorították lelkileg.

Nők a gyárakban

A hadba vonuló munkások feleségei - ha eddig nem dolgoztak maguk is - most kénytelenek voltak munkát vállalni, mert a napi betevőről valakinek gondoskodnia kellett. Ráadásul a háború új munkahelyeket is teremtett: a hadsereget fegyverrel, lőszerrel, felszereléssel, élelemmel kellett ellátni. Egyes államok propaganda plakátokkal buzdították a nőket arra, hogy a győzelem érdekében vállaljanak munkát. Világszerte nők milliói álltak be a gyárak hatalmas gépei mellé, és gyártottak lőszert, repülőt, konzervet. Bármit, ami segít a fiaiknak, férjeiknek életben maradni. A nők képzését gyorstalpalókon oldottak meg, általában egy részfolyamatot tanítottak meg nekik. Munkájukért természetesen közel sem kaptak annyi fizetést mint a férfiak, bár ugyanazt a teherbírást elvárták tőlük is. Rengeteg nő számára óriási problémát jelentett a gyerekek elhelyezése, gondozása, szoptatása munkaidőben.

1_vilaghaboru.jpg

Az ápolónők

A középosztálybeli és arisztokrata hölgyek is kivették a részüket a háborúból, mégpedig úgy, hogy ápolónőnek álltak. A háború kitörése után a legfrissebb módi az ápolónői ruha lett. A hófehér "diakonisszaruhához" vöröskeresztes karszalag és fityula dukált, télen, utazáskor pedig katonaruhához hasonlító csukaszürke köpeny. Hamarosan szükség is lett a munkájukra, mert a frontvonalról egyre több sebesült érkezett, és a legtöbb ápolónő különösebb felkészítés nélkül nyújtott ellátást és vigaszt a katonáknak. Számtalan nő vállalta a harctér közelében való szolgálatot is. Nekik nap mint nap szembe kellett nézniük a szétroncsolódott sebesültek, halottak látványával, az iszonyatos szagokkal, hangokkal. Ráadásul a frontvonal közelében szolgálni kifejezetten veszélyes is volt: nemegyszer ki voltak téve az ellenség tüzének. Nemcsak ápolónők,  hanem írnokok, szakácsok, telefonos kisasszonyok is dolgoztak a frontvonal mellett segédszolgálatosként. A háború utolsó szakaszában például közel 50 000 nő segítette a Monarchia katonáit a harcmezőnél.

1_vilaghaboru_sebesultek.jpg

Háborús háztartás

A nők nemcsak a munka, hanem az ellátás frontján is harcoltak. A háború minden országban hiánygazdaságot teremtett: a megszokott élelmiszerek, használati cikkek hirtelen hiánycikké váltak. Az élelmiszer zömét a hadsereg részére foglalták le, sok mindent felvásároltak a spekulánsok, akik kivártak, amíg az alapvető cikkeket már csillagászati áron tudták továbbadni. A háború miatt lezárultak a határok, a külföldről behozott termékek elérhetetlenné váltak. A korabeli újságok, szakácskönyvek különféle ötletekkel segítették a nőket. Javasolták nekik, hogy gyűjtsenek ehető vadnövényeket, a városi nőket arra biztatták, hogy hozzanak létre konyhakertet, tartsanak az erkélyen csirkét, nyulat. A szakácskönyvek ontották az ötleteket arra vonatkozóan, hogyan lehet a hiányzó élelmiszereket ötletesen pótolni, és hogyan lehet minél finomabb "hamis" ételeket főzni. A hiányzó húst gombával, fűszerezéssel, zabbal, belsőségekkel pótolták. Akkoriban - bár már létezett napraforgó- és repceolaj - a háziasszonyok idegenkedtek a használatuktól, és csak az ínség szorította rá őket, hogy ezzel főzzenek. A margarinra is csak a vaj hiányában fanyalodtak rá sütéskor. Hasonlóan jártak el a fehér liszt hiányában is. A ma olyan egészségesnek tartott és drága árpa-, zab-, hajdina- és köleslisztet csak fanyalogva használták, és éjszaka nagy, ropogós fehér zsemléről álmodtak. Azért azt tegyük hozzá, hogy valójában bármi beszerezhető volt ekkor is: csillagászati áron a fekete piacon.

1_vilaghaboru_nok.jpg

Divat a háború alatt

A háború alatt a divat követése másodlagossá vált, a cél inkább a túlélés volt. A háztartások elszegényedtek, a családi kassza nagy részét elvitte az élelmiszer és a tüzelő beszerzése. Ruházkodásra, új cuccokra a legtöbb családban egyáltalán nem maradt pénz. Ráadásul a jó minőségű anyagok is hiánycikké váltak. Ennek ellenére a legtöbb országban továbbra is kiadták a divatlapokat, amelyek a háborús helyzethez igazodva segítették tanácsaikkal az olvasókat. Például az ápolónőknek javasolták, hogy a legombolható szoknya alatt hordjanak nadrágot, esetleg tanácsokat adtak arra vonatkozóan, hogyan fejtsék le a csipkét a régi ruháról, és miként alakítsák át divatosabbra a divatjamúlt öltözékeket.A háborús állapotok sajnos egy új igényt is teremtettek: a gyászruha divatját.

A háború tehát alapjaiban formálta át a hátországok mindennapjait is. Akkoriban még senki sem gondolt arra, hogy olyan folyamatokat indít el a nők munkába állása, ami alapvetően fogja átalakítani az évezredes munkamegosztást férfi és nő között.

 

Kísértetek és szellemek a Habsburg családban

Minden valamirevaló várban és kastélyban laknak kísértetek, szellemek. Állítólag a bécsi Hofburg és a schönbrunni kastély sem kivétel. És ha már a természetfeletti jelenségeknél tartunk, akadt néhány olyan Habsburg, akinek szintén része volt néhány paranormális jelenségben.

kisertet.jpg

Tovább

A zsidó családok titokzatos világa

A zsidó családok összetartása és szolidaritása közismert. Számukra a család az a megtartó erő, ami évszázadok óta ellensúlyozza a társadalmi elfogadottság hiányát. A többségi társadalom számára azonban egy zsidó család élete mindig egy kicsit rejtélyes és titokzatos. Kukkantsunk hát be a két világháború közötti magyar zsidók családi életébe!

zsido_par.jpgForrás: fortepan

Tovább
Címkék: zsidók, 20. század

Az egyházat évszázadokig nem érdekelte Jézus születése

Ma már a világ legtermészetesebb dolga számunkra, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Ám a korai keresztény egyház az első néhány században egyáltalán nem tartotta számon ezt az ünnepet. Nekik Jézus feltámadása, a húsvét számított, Jézus születéséről semmit sem tudtak. De akkor vajon mi késztette a katolikus egyházat arra, hogy egy új, addig számon sem tartott dolgot ünnepeljenek?

church-window-2217785_960_720.jpg

Tovább