Az ő névnapját ünnepeljük szilveszterkor

Szilveszter estéjén a nagy pezsgőzős vidámságban eszünkbe se jut, hogy ezen a napon a keresztény egyház egyik szentjének a neve napját is ünnepeljük: I. Szent Szilveszterét. Szilveszter pápa Nagy Konstantin kortársa volt, és egészen elképesztő történeket meséltek róla évszázadokon keresztül.

saintsylvester.jpg

Az újév története

Az óv búcsúztatása elég régi dolog, már a rómaiak is ünnepléssel, hatalmas bulizással köszöntek el az évtől, és fogadták az új esztendőt. Náluk ez az ünnep a tavasz kezdetére, márciusra esett, ekkor léptek hivatalukba az új consulok is, és így történhetett, hogy szeptember, október, november, december a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik hónap lett. (septem=7, octo=8, novem=9, decem=10). Később aztán január lesz náluk is az évkezdő hónap.

A középkorban néhány helyen karácsonnyal, december 25-én kezdődött az új év, másutt pedig vízkeresztkor, január 6-án. Ezt a hagyományt őrzi az egyházi év beosztása, ami még korábbra teszi az év kezdetét: ádvent első vasárnapjára. XIII. Gergely pápa naptárreformja (1582) óta viszont a polgári év kezdete január 1-jére került. Magyarországon ez a fajta évkezdés csak 1587-ben lépett életbe, míg a protestáns Németország 1699-ig dacolt a pápai rendelettel.

 

I.Szent Szilveszter, a gyógyító

Szent Szilveszter a védőszentje a naptári év utolsó napjának. Kicsit jelképes az ő „védnöksége”, hiszen ő is két korszak határmezsgyéjén élt. Egyrészt fiatalon megélte még az utolsó nagy keresztényüldözést, másrészt ő lett az első olyan pápa, aki már a vallásszabadság időszakában regnálhatott.

Személyét teljesen beburkolják a legendák, alig lehet kihámozni a mesés történetek alól a pápa valódi alakját. Ráadásul majd száz évig nem is nagyon írtak Szilveszterről a keresztény egyház történetírói.

Igazából nagyon klassz legendákat szőttek köré. A történet azzal kezdődik, hogy Konstantin császár uralkodása első éveiben még üldözte a keresztényeket, mire Isten büntetésből leprával sújtotta. Szenvedett nagyon szegény császár, mígnem egy éjjel álmot látott, melyben megjelent neki Péter és Pál apostol, akik tudtára adták, hogy gyógyulást Szilveszter pápánál remélhet, aki tud egy csodatevő forrásról, amelynek vize megtisztít mindenkit, aki megmerül benne. Nosza, követeket küldött a császár Szilveszterhez, aki éppen egy barlangban bujkált a keresztényüldöző császár elől. Jött is Szilveszter a hívásra, és tanítani kezdte a császárt a kereszténység alapjaira, megnyittatta vele keresztényeket őrző börtönöket, majd végül megkeresztelte a felséges császárt. Konstantin természetesen legott meggyógyult, és hálából ajándékokat adott az egyház számára, sőt az egyik templom építése során maga is elcipelt 12 kosárnyi földet császári vállán.

Ha józanul szemléljük a történetet, kellett egy sztori, ami megmagyarázza, miért lesz a keresztényüldöző császárból vallásszabadságot adományozó uralkodó.

 stsylvester.jpg

Szilveszter és a sárkány

A következő legenda még mesésebb. Azt történt, hogy pogány papok mentek panaszkodni Konstantin császárhoz. Ugyanis mióta az uralkodó megkeresztelkedett, egy szörnyű sárkány kezdte pusztítani a környéket, és naponta több embert is elfogyasztott. A császár ezúttal is Szilveszterhez fordult segítségért. Szilveszter imádkozni kezdett, mire megjelent neki Szent Péter, és azt tanácsolta, hogy minden félelem nélkül két papjával együtt ereszkedjen le a sárkány barlangjába, és Jézus nevében kötözze meg a sárkányt, majd a kereszt jelével pecsételje le a barlangot. Így is tettek, és persze legyőzték a gonosz sárkányt. Ahogy visszafelé haladtak, a barlang folyosóján belebotlottak két holttestbe. Kiderült, hogy két pogány varázsló utánuk lopakodott, és megölte őket a sárkány lehelete. Szilveszter nyomban feltámasztotta őket, és a csodák hallatán a népek íziben megtértek.

 

És a valóság

Nézzük akkor a tényeket! Szilveszter szülei római polgárok és keresztények voltak, akik igyekeztek a legjobb keresztény neveltetést biztosítani gyermeküknek. A fiatalember tanulmányai befejeztével egyházi pályára lépett, és a keresztényüldözések idején hősiesen kiállt hite védelmében. Ekkoriban történhetett, hogy valóban a Soracte-hegy egyik barlangjában húzta meg magát egy ideig (erre utal az első legenda is). A vallásszabadság kihirdetése után az egyház igyekezett olyan embereket választani magasabb tisztségekbe, akik az üldözések idején is kitartottak a hitük mellett. Így történt, hogy 314-ben Szilvesztert választották Róma püspökévé. (A római püspököket csak később hívjuk pápának.)

Szilveszter legfontosabb feladata az egyházi élet megszervezése volt Rómában. Konstantin bőkezűsége folytán ekkor indult meg a vatikáni Szent Péter bazilika és a lateráni bazilika építése, amelyeknek a területét még a korábbi püspök alatt kapta a római egyház, de Szilveszterre hárult az építtetés. Nagyon fontosak ezek az épületek, hiszen a 14. századig a pápák a lateráni palotában laktak. Szilveszter pápasága alatt kezdték el felépíteni a Szent Kereszt-bazilikát is, amelyet a szent kereszt befogadására építtettek.

stsylvester2.jpg

Szilveszter és Konstantin viszonya

A legendák többször is említik Szilveszter és a császár találkozását. Valójában egyáltalán nem biztos, hogy találkoztak. Konstantin nem igazán kedvelte Rómát, inkább a róla elnevezett Konstantinápolyban tartózkodott szívesen, és talán ha háromszor járt Rómában. Egy kicsit fura is volt a viszonya Szilveszterrel, akit két zsinatra is meghívott a császár, ám Szilveszter személyesen egyikre se ment el, csak a követeit küldte.

A dolog furcsasága az, hogy a zsinatokat eddig az egyház hívta össze, most viszont a császár tette ezt. Szilveszter a tüntető távollétével valószínűleg azt akarta jelezni, hogy nem ért egyet azzal, hogy a császár beavatkozik az egyház belső ügyeibe. Egy másik magyarázat szerint azért nem ment el, mert eddig a zsinatokon mindig a zsinatnak helyet adó püspök elnökölt, Róma püspöke pedig nem akart egyszerű résztvevőként jelen lenni egy zsinaton. Így történt, hogy az annyira híres és fontos 325-ös niceai zsinaton a római püspök (pápa) nem vett részt. Az is fura kicsit, hogy Szilveszter nem is avatkozott bele a kibontakozó vitába, amelyet az egyház vezetői folytattak Krisztus emberi vagy isteni voltáról, és amely a keresztény dogmatika alapjait jelenti.

Sőt, Szilveszterről majd száz évig semmiféle feljegyzés nem maradt fenn. Ezért volt szükség a legendákra, hogy elmeséljék Konstantin és Szilveszter soha nem is létező kapcsolatát. Tovább nehezítette a helyzetet a konstantinápolyi pátriárka törekvése arra, hogy ő legyen a keresztény egyház vezetője. Sürgősen szükség volt néhány történetre, amellyel a római egyház bizonyíthatta, hogy Konstantin Rómából uralkodott, és szoros kapcsolatban állt Szilveszterrel. Tehát gyártottak néhány legendát, amely bizonyította a pápa és a császár kapcsolatát. Igaz, hogy kamu volt az egész, de legalább néhány száz évig befolyásolta az egyház és a világi hatalom viszonyát.

 Készülj velem a töri érettségire!