Mátyás király és a nők

Egy királynak még a magánélete is közügy. Mátyás életében megvolt minden, ami felkeltheti a pletykákra éhes emberek figyelmét: ifjú korában számtalan udvarban kikosarazták, aztán jöttek a feleségek, szeretők, törvénytelen fiú gyerek és egy terméketlen házasság. Úgy tűnik, Mátyásnak nem igazán volt szerencséje a nőkkel - pedig király csávó volt.

matyas.jpg

Mátyás menyasszonyai

A kor szokásai szerint a módosabb emberek nemigen házasodhattak szerelemből. Utódaik házasságáról már a gyerekek néhány éves korában döntöttek a családfők, és lekötöttek egy menyasszonyt vagy vőlegényt a még totyogó gyermekeik számára. Mátyás még 12 éves sem volt, már volt egy menyasszonya. (Ez ügyben a magyar csúcstartó II. Lajos királyunk, aki még meg sem született, és már el is jegyezték Habsburg Máriával.) A korai elköteleződésnek számtalan hátránya mellett volt egy nagy előnye: a fiatalok nem azzal töltötték nemzőképes koruk nagy részét, hogy a házassági piacon szédelegve társat kerestek...

Tehát Mátyást alig 12 éves korában - 1445-ben lekötötték Cillei Erzsébetnek. Természetese ezúttal sem a kislány bája számított, hanem a Cillei-család hatalmas vagyona, aminek - fiúörökös híján - Erzsébet volt az egyetlen várományosa. A kor szokásainak megfelelően a kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az esküvőre azonban Cillei Erzsébet korai halála miatt végül nem került sor.

Mátyás második jövendőbelijét is a politika választotta. Nagybátyja, Szilágyi Mihály 1458 januárjában megegyezett a Garai-liga vezetőjével, Lászlóval, hogy Mátyás feleségül fogja venni Garai Annát, és így a két befolyásos család együtt fog osztozni a hatalmon. A pici probléma ezzel a megegyezéssel az volt, hogy Szilágyi Mihály figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Mátyásnak ekkor már volt egy menyasszonya: Podjebrád György cseh király lánya, Podjebrád Katalin. Persze ezt az egyezséget sem a fiatalok hajlandósága hozta össze, hanem Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György egyeztek meg erről. Mátyás házasodási motivációját erősítette, hogy a szerződéskötés pillanatában éppen fogoly volt a cseh király udvarában, és nem sok lehetősége volt másként dönteni. Miután a Hunyadi-család kicsengette Mátyásért a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt adott szavához, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az ekkor még csak 13 éves kislányt. Katalin 1463-ben költözött Magyarországra, de csak két évvel később házasodtak össze. A királyné hamarosan teherbe esett, és fiút szült, aminek mindenki borzasztóan örült, mert ekkor már érvényben volt a bécsújhelyi szerződés, amit Mátyás kötött III. Frigyessel. Ennek értelmében ha Mátyás fiúörökös nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a magyar trónt. Csakhogy korai volt az öröm, mert a kisfiú és édesanyja is meghaltak gyermekágyi lázban. Így a törtvényes örökös biztosítása hosszú évekre elnapolódott.

 

A király, akit kikosaraztak

Persze aggodalomra semmi nem adott okot: Mátyás ekkor még csak 22 éves, ere teljében lévő fiatalember volt. Ám mégsem járt igazán sikerrel a házassági piacon. Persze nem a vonzerejével volt probléma, hanem azzal, hogy a házassága továbbra is külpolitikai kérdés volt. Szerencsés lett volna, ha a Német-római Birodalomból talál magának egy kislyányt, hiszen a hosszú távú terve a császári cím megszerzése volt. Próbálkozott a brandenburgi választófejedelemnél, aztán szívesen elvette volna III. Frigyes unokahúgát is, de rendre kikosarazták. Többször visszautasított őt Jagelló (IV.) Kázmér is. Végül Mátyás feladata nagyratörő terveit, és legalább a trónörököst szerette volna biztosítani, így Itáliából választott magának feleséget, Aragóniai Ferdinánd lányát, Beatrixet.

beatrix.jpg

A szerető

De még mielőtt összeházasítanánk az ifjú párt, ejtsünk néhány szót arról is, hogy Mátyás nem élt szűzies életet a két házassága közötti időszakban. 1470-ben ismerkedett meg Bécsben Edelpeck Borbálával, és állítólag egymásba szerettek. Ez a hölgy lett az anyja Mátyás egyetlen fiúgyermekének, Corvin Jánosnak. A viszony hosszú évekig tartott, az uralkodó Magyarországra is elhozta a nőt, elhalmozta ajándékokkal, ékszerekkel, sőt még egy besztercebányai házat is adományozott neki. De bármekkora is volt közöttük a szerelem, Borbála nem volt rangban a királyhoz illő, és nyilvánvaló volt az is, hogy a törvénytelen gyereket az ország urai nem fogadják majd el törvényes örökösként. Így aztán a királynak a törvényes utód biztosításához előbb-utóbb újra meg kellett nősülnie.

 

Házasodik a király

A korabeli királyok egyáltalán nem udvarolhattak választottjuknak, jövendőbelijüket többnyire az esküvő napján látták először. Általában először nem is ők vették el a kiválasztottat, hanem a képviselőjük. Ezt per procuram házasságnak nevezték. Így történt ez Beatrixszel is: 1476-ban Nápolyban Dengelegi Pongrác János, Mátyás unokatestvére képviselte a magyar uralkodót ezen az esküvőn. A jegyesek először 1476. december 10-én látták meg egymást Székesfehérváron, ahol a király hatalmas ünnepséget rendezett menyasszonya érkezésére. Két nappal később Beatrixet királynévá koronázták, december 22-én pedig megtartották a hetedhét országra szóló esküvőt a budai Nagyboldogasszony-templomban.

matyas_es_beatrix.jpg

Új asszony, új szokások

Beatrix érkezése az udvarba kábé olyan volt mintha egy nő költözne be egy férfiak által lakott munkásszállásra. A korabeli magyar királyi udvar igen távol állt attól, amit az új királyné a hazájában, Nápolyban megszokott. A királyhoz szabadon járhatott be bárki, ajtajait alig őrizték. Nagy asztalt tartottak, a király a főembereivel egy nagy közös tálból lakmározott. A királyi palota termeit nem borították szőnyegek, dísztárgyak. Mátyás katonaemberként alig tartózkodott Budán, nem sokat foglalkozott az udvarral. Beatrix viszont hamarosan fényes udvartartást varázsolt a "legénylakásból". Itáliából mestereket hívatott, nagyszerű ebédlőtermeket rendeztetett be, díszes csarnokokat, aranyozott lakószobákat varázsolt a dísztelen helyiségekből. Az ajtókhoz őröket állíttatott, megszüntette a királyhoz való szabad bejárást. A királyi udvarban rendszeressé és ünnepélyessé váltak az étkezések, változtak a fogások. Új, itáliai ételekkel ismerteti meg a magyarokat. Például parmezán sajtot, gesztenyét, olajbogyót, halakat, kagylókat hozat otthonról, és ő ismerteti meg a magyar urakkal a kétágú villát is.

Mátyás örömmel vette, hogy asszonyát lefoglalják a hagyományos királynéi teendők. Egy dolog viszont megkeserítette az életüket: a várva várt fiúutód csak nem akart megérkezni. A korabeli rossz nyelvek szerint Beatrix meglehetősen aktív szerelmi életet élt még Nápolyban, és a mendemondák a meddőségét összefüggésbe hozták ezzel a kicsapongó élettel. Az 1480-as évek második felére, amikor már egyértelművé vált, hogy a Mátyásnál 14 évvel fiatalabb Beatrix képtelen gyereket szülni, a király elkezdte előkészíteni törvénytelen gyerekének a trónutódlását. Még 1479-ben elismerte Corvin Jánost törvényes gyermekének, és uralkodóhoz méltó neveltetésben részesítette. Elhalmozta őt tisztségekkel, uradalmakkal, és elkezdte előkészíteni a trónöröklését. Csakhogy Mátyás halála után a dolgok nem úgy alakultak, ahogy eltervezte. Corvint János nem lett magyar király, és az ország sorsa baljós fordulatot vett.