Szépészeti trükkök a 20-30-as évekből

Már a két világháború között is mindent elkövettek a nők, hogy sokáig megőrizzék a fiatalságukat és ezért nem egyszer még kellemetlen kozmetikai eljárásoknak is hajlandók voltak alávetni magukat. Ekkoriban már sok olyan krém, kozmetikai kezelés létezett, amelyet ma is ismerünk, de léteztek olyan eljárások is, amelyek kifejezetten károsították az egészséget.

uj_no.png

Krémek, kozmetikumok

 

Már a századfordulón is sokféle krém, kozmetikum állt a nők rendelkezésére. A hölgyek gyakran otthon, patikában kapható vegyi anyagokból maguk állították elő a fogport, sampont, szőrtelenítőszert, vagy akár a cold cream-et, amelyet a bőr hidratálására és a smink eltávolítására használtak. Persze azért a gyógyszertárak is rengeteg kozmetikumot kínáltak a szépülni vágyóknak. De ott volt például az 1892-ben alapított Jutassy-féle Kozmetikai Gyógyintézet, amely saját receptek alapján készített szereket árult: különböző bőrtípusokra való arckrémeket, ránctalanító, bőrhámlasztó készletet, szőrtelenítőszereket, hajápolókat, hajfestékeket.

szeplo.PNG

A divatos hölgyek pedig már vásárolhatták a nagy világmárkák kozmetikumait is. Lehetett Nivea krémet kapni, de a Pond's Cold Creamje, a Palmolive szappanja az alapdarabok közé tartozott. Sőt léteztek már Guerlain, Bourjois, Elizabeth Arden termékek is. Az 1930-ban piacra dobott Max Factor alapozókrémje is kapható volt a pesti drogériákban, mint szenzációs újdonság.

A 20-as évekre a sminkelés általánossá vált, és a kevésbé jómódúak is találtak maguknak szemceruzát és rúzst a piacon.

nivea.PNG

 

Kozmetikai kezelések

 

Ha valakinek bőrproblémái voltak, az első körben a női lapok bőrápolással foglalkozó rovataiban kaphatott tanácsot a gondjaira, ahol bőrgyógyász válaszolt az olvasók kérdéseire. Ha ennél súlyosabb volt a gond, akkor a hölgyek felkereshették a Kozmetikai Intézetet, ahol képzett szakemberek meghatározták a vendég bőrtípusát, ajánlottak számukra krémeket, kezeléseket.

Ha valakinek az öregedés okozott gondot, választhatta a paraffin kezelést, melynek során paraffint fecskendeztek a bőr alá, ami feltöltötte a ráncokat és a beesett arcot. Előfordult azonban, hogy a beavatkozás nem a várt eredményt hozta. Ilyenkor a szerencsétlen vendég ellátogathatott egy plasztikai sebészhez, aki ekkor már képes volt egy hatékony orrplasztikára. A kor híres plasztikai sebészének, Dr. Ertl Jánosnak a tevékenységéhez az első világháború szörnyű sérülést szenvedett katonai adtak lendületet. A 30-as évekre ezek a páciensek elfogytak, így a doktor egy könyvecskében kezdte népszerűsíteni a tevékenységét. A könyvből megtudhatjuk, hogy Ertl doktor vállal orr- és fülműtéteket, emlőplasztikát, ráncfelvarrást és hasfelvarrást. A mellműtét ekkoriban még a mellkisebbítést jelentette a zsírállomány eltávolításával. Persze ezek a beavatkozások még messze nem voltak olyan népszerűek mint ma.

plasztika.PNG

 

Szőrtelenítés

 

A 20-as évek egyre rövidülő szoknyáinak korszakában elvárás lett, hogy egy divatos nő szőrtelenítse a lábát és egyéb testtájékait is. A nők már korábban is próbálkoztak az epilálással, és létezett egy ún. szőrvesztő keverék, amelyet felmelegített viaszból, gyantából, zsírból készítettek. De voltak, akik borotválták magukat, mások horzskővel vagy gyertyalánggal távolították el a szőrszálakat. Aki csak halványítani szerette volna a fekete szőrszálakat, az hidrogén-peroxidot használt, bár ez könnyen felmarhatta a bőrt. A strandszezonban a női lapokat ellepték a "modern gépekkel végzett" epilációt ígérő kozmetikák és az otthon használható késztermékek hirdetései. Az egyik reklámszlogen például így hangzott: "Szőrös lábbal nem fest jól, szőrtelen lesz Roli-tól".

szor.PNG

A Kozmetikai Gyógyintézetben egyedülálló módszerként az elektrolízist alkalmazták a szőrzet kiirtására. Ez azt jelentette, hogy egy vékony tűt a szőrtüszőbe szúrtak, majd áramot vezettek bele. Sajnos a beszúrás helye sokszor heggel gyógyult, és a sima karok helyett sebes karokat eredményezett. Továbbá egyszerre 20-25 szálnál többet képtelenség volt kiirtani. Ugyanitt próbálkoztak azzal is, hogy röntgensugarakat bocsátottak a szőrös testfelületre, és a szőrszálak pár hét múlva kihullottak. Ennek az eljárásnak a durva mellékhatásával szegény nők csak évekkel később szembesültek, amikor bőrrákot diagnosztizáltak náluk.

myrna_loy.jpg

 

Fodrászat, hajfestés és dauer

 

Az 1920-as években kitört a bubifrizura-láz, majd divatba jött a még kurtábbra vágott Eton-frizura. Ekkor már nem az volt a nők kérdése, hogy hosszú legyen-e vagy rövid a hajuk, hanem hogy milyen színben pompázzanak a fürtjeik. A dualizmus korának finom hölgyei még kamillával szőkítették és zöld dió főzetével sötétítették a hajukat. A 19. század végén azonban a vegyészet feltalálta a vegyi hajfestéket, és a 20. századi lányok már hidrogén-peroxiddal szőkítettek. Az első hajfestéket 1909-ban dobta piacra a L'Oreal alapítója, Eugene Schuller. Ez a magyar hölgyek körében is gyorsan népszerű lett, mert az 1920-as évek legelejétől a pesti fodrászok már ezzel a termékkel festettek hajat. A hajukat havonta más színre festető nőket akkoriban még megszólták, de ők pórul is járhattak, mert a hajfesték akkoriban nemcsak roncsolta a hajat, de a sötét festékek ólomtartalmuk miatt az egészségre is veszélyesek voltak.

fodrasz.jpg

Forrás: Fortepan

Klasszikus női gondot oldott meg a haj göndörítésére szolgáló dauer vagy tartóshullám, ami szintén roncsolta a hajat. Ha a fodrász nem értett hozzá, akár tövig is égethette a vendége haját. Ha a vendég nem volt elégedett a fodrásza munkájával, akkor Budapesten 380 másik női fodrász közül választhatott.

Készülj velem az emelt töri érettségire!