A szultáni háremek titkos és buja világa
A szultáni háremek világa általában megmozgatja a fantáziánkat. Azt képzeljük, hogy itt gyönyörű nők éltek luxus körülmények között, a szultán ki-be járkált, és kedvére válogatott a csábos, átlátszó ruhájú hölgyek közül. A valóság azonban ezúttal is szürkébb mint a fantáziánk.
A fantáziánkat nem csak a csodás nők és körülmények izgatják, hanem az is, hogy ez a világ évszázadokig el volt zárva a külvilág elől, így aztán mindenféle mendemonda kelt szárnyra arról, hogyan is élt a török elit a szeráj falai között.
A titokzatos hárem
A szultán legszebb, legfontosabb palotája, a Topkapi szeráj négyszáz éven keresztül az Oszmán Birodalom központja volt. A szeráj egy gyönyörűséges palotanegyed, itt kapott helyet a szultán háreme is, ahol nem egyszer több ezer nő élt együtt a rájuk vigyázó kasztrált eunuchokkal és szolgálókkal. A hárembe a szultánon kívül csak nagyon kevesen léphettek be, ők is szigorú óvintézkedések mellett. Még a legrangosabb oszmán tisztségviselők sem láthatták a szultán ágyasait, nem hogy keresztény gyaurok. Innen ered hát a hatalmas kíváncsiság és mértéktelen fantázia, amely belengi a háremek világát.
A háremet kasztrált fekete eunuchok őrizték. Őket többé-kevésbé megfosztották a férfiasságtól, bár ez nem mindig sikerült tökéletesen, és a többségben azért még jócskán dúlt a vágy, amelyre vagy a hölgyekkel vagy egymás között kerestek valamiféle enyhülést. Bár elvileg az eunuchok vigyáztak a hölgyekre, ha azok jól lefizették őket, a kasztrált fiúk kisebb-nagyobb szívességeket megtettek a lányoknak. Ám ha egy hölgyről kiderült, hogy szabályt szegett, az eunuchok büntették meg őket – többnyire kivégzéssel.
A hárembe természetesen néha beengedték az orvosokat és a bábákat illetve külsős zenészeket. Ez utóbbiak általában bekötött szemmel léphettek csak be a hárembe, ahol muzsikájukkal szórakoztatták a lányokat.
A hárem termei természetesen gazdagon díszítettek voltak, a lakosztályokat míves csempe borította, és télen beépített kandalló fűtötte. A körülmények valóban csodásak voltak, az élet azonban néha szörnyen unalmas, máskor rettenetesen veszélyes volt.
Belőlük lettek háremhölgyek
A hárembe a világ minden részéről érkeztek nők. Egyeseket elraboltak – legfőképp Lengyelország, Oroszország, a mai Ukrajna területéről -, másokat a szultánnál bevágódni igyekvő oszmán tisztségviselők ajándékoztak a fenséges padisahnak. Amikor egy lány bekerült a hárembe, megvizsgálták a meztelen testét, mert csakis tökéletes, makulátlan szépségű nők kerülhettek a szultán ágyasai közé. Azt is igyekeztek megállapítani, hogy szűz-e a leányzó. Ha a lány átment ezen a rostán, jöhetett még egy válogatás: egész éjszaka figyelték, hogy horkol-e, vajon nem fogja-e a zavarni a többieket. Azok a lányok, akik átmentek ezen a vizsgán is, új nevet kaptak, és megkezdődhetett a nevelésük.
A lányok nevelése
A hölgyeket koruk alapján osztották be a szobákba, és magasabb rangú háremhölgyektől kezdték meg elsajátítani a legfontosabb tudást. Megtanultak írni-olvasni – erről a tudásukról gyönyörű, kalligrafikus betűkkel írt levelek tanúskodnak, melyet a szultánnak írtak -, tanulmányozták a török kultúrát, a muzulmán vallást, az udvari etikettet. És igen, a szexuális kultúra alapjairól is kaptak némi felvilágosítást. Akiknek volt hallásuk vagy ritmusérzékük, azok megtanultak hangszeren játszani, táncolni. Természetesen tudtak gyönyörűen hímezni és varrni is – erre a tudásukra különösen nagy szükségük volt az unalmas életükben.
A hölgyek és a szultán
Sokáig terjedt az legenda, hogy amikor a szultánnak kedve támadt egy hancúros éjszakára, akkor felsorakoztatták előtte a háremhölgyeket. A szultán végigsétált előttük, majd a kiválasztott nő előtt leejtett egy kendőt. A valóságban ez persze nem így történt.
Az úgy volt, hogy ha a szultán hölgytársaságra vágyott, akkor neki is be kellett tartania a protokollt. Először is látogatást kellett tennie az „főfeleségénél”, aki mindent elkövetett, hogy marasztalja őt. Ha ellen tudott neki állni a szultán, akkor jöhetett a hölgyek seregszemléje. Akit a szultán kiválasztott, azt a többiek elkezdték felkészíteni a fenséges úrral való találkozóra. Bevezették a fürdőbe, ahol húsz lány fényesre csutakolta, az eunuchok megmasszírozták, majd újabb lánycsapat eltávolított a testéről minden nem kívánatos szőrszálat. Ezután vágyat serkentő illatszerekkel kenték be a testét, és pompás fürtökbe rendezték a haját. Mindez csak néhány óráig tartott, és ezalatt a szultán „türelmesen” várt, és nemegyszer el is ment a kedve az egésztől. Ezután a háremhölgyek hosszú menete kísérte a kiválasztott hölgyet a szultán szobájába.
A nász után a szultán fürödni ment, ezalatt a lány átkutathatta a szultán ruháit, és a zsebekben talált pénzt megtarthatta. Mire a szultán visszatért, a lányt már elvezették, és listába rögzítették a hölgy nevét és a találka időpontját, arra az esetre, ha várandós lesz, igazolni lehessen, hogy valóban a szultán az apuka. A hölgy ezután egy másik lakrészbe került, ugyanis feljebb lépett a ranglétrán, és most már kevesebb lánnyal kellett megosztania a szobáját, és kezdhetett reménykedni a gyerekáldásban.
Azok a háremhölgyek, akik fiút szültek a szultánnak, saját lakrészt és külön kíséretet kaptak. Az a feleség lett a legmagasabb rangú, aki az első fiút szülte. Neki járt az a kiváltság is, hogy a szultánnak minden péntek éjszakát vele kellett töltenie, és nagy volt az esélye, hogy az ő fia lett a következő szultán.
A szerájban nőttek fel a szultán lánygyermekei, a fiúkat néhány éves korukban elválasztották az anyjuktól, és egy mesterre bízták, akik felügyelte az oktatásukat.
Szegény lányok!
Valójában a háremhölgyek élete szomorú és magányos volt. Naphosszat arra vártak, hogy a szultán kiválassza őket, hiszen ez volt a felemelkedésük egyetlen lehetséges útja. Ugyanakkor gyilkos intrikák folytak a háremben, mert a riválisok igyekeztek betenni egymásnak: gyakoriak voltak a viták, veszekedések, árulások, rágalmazások, mérgezések is.
A többség soha életében nem került a szultán ágyába. Ők szűzen élték le az életüket, és vagy leszbikusok lettek, és egymás karjaiban kerestek vigasztalást, vagy a fiatal, jóképű eunuchokkal barátkoztak össze – amennyire lehetett.
Nézd meg, hogyan készülhetsz velem a töri érettségire!