A férfiak többsége szereti, ha a társa okos is, szép is és kiváló szerető is egyben. A feleségek azonban általában nem ilyenek, és csak a gazdagabbaknak adatik meg, hogy megvásárolják a különleges hölgyek társaságát. Évszázadok óta virágzik ez a furcsa kereskedelem. A hölgyeket kurtizánnak, hetérának, gésának hívták, és államférfiak, hadvezérek, királyok ágyaiban fordultak meg, nem egyszer komoly befolyást gyakorolva a világtörténelem alakulására. Hogy ez prostitúció? Talán. A dicső urakat és kitartott hölgyeiket gyakran szerelem kötötte össze.

Hetéraképző

Az ókori görög feleségektől elvárták, hogy vezessék a háztartást, és neveljék a gyerekeket. Az agoráról hazatérő, politikától szédelgő férj valószínűleg nehezen értett szót a gyerekekről és amfora olajokról fecsegő feleséggel. Magasabb szellemi és testi igényeit kielégíteni a hetaira volt hivatott. A szó társnőt jelent, és óriási szakadék húzódott közte és a közönséges utcalány között. Pedig gyakran ugyanabból az alsó társadalmi rétegből származtak, de a hetérákat „nevelőintézetekben” képezték. Kiérdemesült öreg hetérák megtanították őket mindarra, amit irodalomból, zenéből, tudományból ismerni kellett, és a szeretkezés technikáinak kifinomult részleteit sem hallgatták el a kezdők elől. Gyakran az anyák ismerték fel a lányaikban szunnyadó tehetséget, és hozzájárultak gyermekük képzésének költségeihez. (Fennmaradt egy anya-lánya párbeszédet megörökítő írás is, amelyben a drága mama egy jól menő hetéra sorsát ecsetelve akar kedvet csinálni a lányának ehhez a nehéz, ámde jól fizető szakmához.) A hölgyek nem egy-két éjszakára kínálták magukat, hűségüket akár hónapokra is meg lehetett vásárolni.

Periklész szeretője

Mai hetéraképünket azonban egy olyan asszony határozza meg, aki talán soha nem is volt hetéra. Periklész szeretője, Aszpaszia milétoszi volt, és mivel nem volt athéni polgár, nem köthetett házasságot még a nagy államférfival sem. A közvélemény megbotránkozott azon, hogy Aszpaszia férfitársaságban jelenik meg, beleszól a beszélgetésekbe, nemegyszer ő vezeti a társalgást. Mivel a korban csak a hetérák vehettek részt a lakomákon, nem csoda, hogy rossz hírbe keverték Aszpasziát, és azt is terjesztették róla, hogy hetéraképzőt működtet.

A pletykák szerint a megismerkedésük is a rosszlányok szabályai szerint zajlott: az volt a szokás, hogy ha egy férfinak megtetszett valamelyik lány, akkor a város falára írt neki üzenetet, és ha a nő szívesen vette a közeledést, akkor este odaállt az üzenet mellé, és bevárta a szavak íróját. Periklész ekkoriban már negyvenéves volt, és boldogtalan házasságban élt feleségével, akitől az Aszpasziával való megismerkedés után el is vált. A kiváló hölgy valóságos irodalmi szalont működtetett Periklész házában, és mélyen szántó filozófiai vitákat folytatott Szókratésszel, művészeti kérdésekről társalgott Pheidiasszal, és kitűnő emberismeretével, diplomáciai mesterfogásaival hozzájárult Periklész sikeréhez.

Háború két hetéra miatt?

A rossz nyelvek szerint a peloponnészoszi háború előidézésében is aktív szerepet játszott. Állítólag a megaraiak elraboltak Athénból két hetairát, akik korábban Aszpaszia társai voltak, és ezeknek a sorsa miatt hajszolta volna bele Perikészt a háborúba. Mindezeknek a pletykáknak ellentmond az a tény, hogy semmiféle konkrét adat nem áll rendelkezésünkre arról, hogy Aszpaszia valóban hetéra lett volna mielőtt Periklész társa lett, másrészt az athéni államférfi nem engedhette meg magának, hogy cégéres rosszlányt tartson a házában. De nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél…

Számos ókori híresség sem tartotta rangon alulinak, hogy pénzen vett művelt hölgyekkel múlassa napjait. Arisztotelészről, Platónról, Epikuroszról, Szophoklészről is tudjuk, hogy drága nőkkel társalkodtak a lakomákon és utána is.

Olvass tovább!

További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook  oldalamon találsz.

Ha tetszett a bejegyzés, küldd el a barátaidnak is!