Botrányos trónörökösök

Amikor manapság az újságok megírják a fennálló uralkodóházak trónörököseinek botrányos partizásait, valójában egy több évszázados hagyományt folytatnak. A trónörökösök évszázadok óta ezt csinálják, és a média évszázadok óta megbotránkozva tárja ezt a nagyközönség elé. Ugyanis az trón ifjú várományosait mindenki évhajhász naplopónak tartotta, és a többségük valóban az is volt.

Sanyarú gyerekkor

 

Ha jobban belegondolunk, akár még sajnálhatjuk is szegény fiatalembereket. Egy uralkodó elsőszülöttjeként gyerekkora tényleg sanyarúan telt. Szüleit alig látta, a személyzet nevelte, akik között sokan - finoman szólva is - szadisztikus hajlamokkal rendelkeztek. A trónörökösök többsége számára nagyon kemény felkészítő "programot" írtak elő: meg kellett tanulniuk több nyelvet, protokollt, államelméletet, diplomáciát, történelmet, és a többségük jártas volt a természettudományokban is. Pontosan ismerniük kellett az udvari ceremóniákat, és durván megbüntették őket, ha ez ellen vétettek. Katonás államokban - mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia vagy Poroszország volt -, az uralkodók fontosnak tartották, hogy elsőszülött fiuk katonai kiképzést is kapjon. Egy trónörökös gyerekkora tehát nem állt másból mint szigorú, fegyelmezett tanulásból. Többségük elé sokszor túl magas elvárásokat állítottak, ami meghaladta az erejüket. Ráadásul soha nem kellett versengeniük egykorú társaikkal, ezért a legtöbb trónörökös nem volt tisztában a saját képességeivel. Erre még rásegített az állandó hízelgés, ami körülvette őket. Ez együttesen oda vezetett, hogy a trónörökösök többsége túlértékelte magát, különösen akkor, ha a keserves gyerekkoruk miatt ellensúlyozniuk kellett az önbizalom hiányát.

 

Dorbézoló trónörökösök

 

Amikor viszont nagykorúak lettek megszűnt a mindennapos dresszúra, véget ért az oktatásuk, és ezzel együtt minden komoly elfoglaltságnak vége szakadt. A trónörökös egyfajta köztes állapotba került: holtvágányon vesztegelt, miközben a trónra várt. Általában nem volt semmi komoly feladatuk. Megtisztelhették jelenlétükkel az állami rendezvényeket, helyettesíthették az uralkodót különféle protokolláris eseményeken, ami egy fiatalember számára szörnyen unalmas volt. Az uralkodástól azonban apáik gondosan távol tartották őket. Sokukat kifejezetten gyerekként kezeltek, nem vették komolyan őket. Az udvaroncok pedig, akik igyekeztek elnyerni a jövendő uralkodó kegyeit, szórakozást és szerelmi kalandokat kínáltak nekik. A trónörökösök többsége tehát belevetette magát az éjszaki életbe: partizott, nőket szedett fel, kártyázott. És minél elkeseredettebb volt az ifjú céltalan élete miatt, annál nagyobb botrányokba keveredett. Ami persze arra ösztönözte az uralkodó atyákat, hogy még kevésbé vegyék komolyan léha fiakat, és még kevesebb bepillantást engedtek nekik az államügyekbe. Kialakult egy ördögi kör, aminek csak az atya halála vethetett véget.

 

Bertie

 

Az ifjú Albert Edward trónörökös

 

A fentiekhez hasonló gondokkal szembesült Viktória királynő legidősebb fia, Albert Edward is, akit csak Bertie-ként emlegettek. A kisfiút szülei és nevelői egymás közti levelezésükben csak a "nevelés tárgyaként" emlegették, és olyan magas követelményeknek kellett megfelelnie, amire teljességgel képtelen volt. Szegény kisfiú csinálhatott, amit akart, szülei szemében ő mindig is lusta, csalódást okozó gyermek maradt. Miután befejezte a tanulmányait, soha többé nem vett könyvet a kezébe, és nagykorúsága napjától szinte betegesen hajszolta a szórakozást. Igazi aranyifjú lett, aki belevetette magát Párizs pezsgő életébe: angol arisztokratákból álló baráti körével szerencsejátékkal, lóversennyel, ivászattal ütötték el az idejüket, és egyik partiról mentek a másikra. Bertie két kézzel szórta a pénzt, hatalmas játékadósságokat halmozott fel.

Számtalan szerelmi kalandja volt, minden nőt meg akart hódítani, nem számított neki sem kor, sem társadalmi rang. Előfordult, hogy egy vadászaton a szakácsnőt csábította el. Azt beszélték róla, hogy segített benépesíteni a falvakat a magánbirtoka, Sandringham és a királyi család nyári rezidenciája, Balmoral környékén.A rossz nyelvek szerint Bertie ott tartózkodása óta több királyi vér csörgedezik a kastély környékén lakókban, mint azok uraiban.

Anyja, Viktória királynő így nyilatkozott elsőszülött gyermekéről: "Abszolút alkalmatlan arra, hogy valaha király legyen belőle." Így aztán nem is engedte, hogy beleszóljon a politikába, de még azt is megtagadta tőle, hogy némi betekintést kapjon az államügyekbe. Amikor pedig hatvanévesen, négy évtizednyi várakozás után Bertie végre trónra léphetett, szomorúan csak ennyit mondott: "Túl késő". Haláláig csupán kilenc éve maradt, hogy végre azt tegye, amire keserves gyerekkorában felkészítették: uralkodjon.

 nicolas_ii_de_russie.jpgNyikolaj

A trónörökös, akit a titkosrendőrség figyelt

 

Ha lehet, akkor Bertie-nél még szánalmasabb sors jutott a későbbi II. Miklós cárnak, akit fiatalon Nickynek becéztek. Ő szintén végigcsinálta a trónörökösök klasszikus oktatási programját, aminek eredményeként félénk, szelíd és rendkívül udvarias lett. Szülei elnyomtak benne minden önállóságra való hajlamot, és még felnőttként is úgy kezelték mint egy gyereket. Anyja nem engedte meg nagykorú fiának, hogy külön lakjon, és még az éves apanázst is megvonták tőle. A medvetermetű apja Nyikolajt finomkodónak és ostobának tartotta, és nem látta értelmét, hogy bármit is megtanítson neki a kormányzásról.

Amikor a cárevics oktatási programja 1890-ben véget ért, következett a szórakoztatási program: a trónörökös napjait ettől kezdve szánkázás, színház, bálok és estélyek töltötték ki. Persze csak úgy, hogy a titkosrendőrség folyamatosan követte és megfigyelte. Amikor nem tért vissza időben egy színházi előadás után, azonnal riasztották a cári titkosszolgálat embereit, akik parancsba kapták, hogy kutassák fel Nickyt, bárhol is van. Így aztán a titkosrendőrök számtalanszor zavarták meg szegény cárevicset egy-egy pásztoróra közben is. Amikor 1894-ben III. Sándor cár hirtelen meghalt, egy ijedt, gyámoltalan fiút hagyott hátra, aki úgy lépett trónra, hogy gyakorlatilag senki nem készítette fel erre a feladatra, és eddig még soha, semmilyen politikai feladatot nem kapott.

Készülj velem az emelt töri érettségire!