Egy szeretett Habsburg, aki nélkül Pest ma máshogy nézne ki

Amikor a Habsburgokra gondolunk nem az ugrik be először, hogy "jaj, mennyire szerettük őket!". Pedig van a dinasztiának egy magyar ága, melynek tagjai nagyon sokat tettek az országért, és igenis szerettük őket. Itt van például az 1800-as évek első felében nádori pozíciót betöltő József főherceg, aki rengeteget tett azért, hogy Pest poros kisvárosból elegáns klasszicista várossá váljon.

jozsef_nador.jpg

Mi is ez a magyar ág?

 

A magyar ág keletkezése az 1791-es törvényre nyúlik vissza, amikor törvénybe iktatták, hogy a magyar nádori pozíciót ettől kezdve a Habsburg-ház egyik tagja fogja betölteni. Ez a dinasztia számára rendkívül előnyös volt, hiszen a nádor a magyar rendek vezetőjeként működött, és ily módon mérsékelni lehetett a követeléseiket. Másrészt előnyös volt a rendek számára is, hiszen a hatékonyabb bécsi érdekérvényesítési lehetőséget jelenthette, ha sikerül a nádort maguk mellé állítaniuk. Ebben a felállásban persze benne rejlett annak a veszélye is, hogy az éppen aktuális nádor két, egymásnak feszülő fél közé szorul, és lehetetlen helyzetbe kerül...

 

A magyarokat képviselő József nádor

 

József Antal (I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse) 1795-től töltötte be a magyar nádori szerepet. A magyarok óriási, koronázásra emlékeztető ünnepséggel fogadták, mert elődje, Sándor Lipót nádor már megnyerte a szimpátiájukat, másrészt örültek annak, hogy a királyi udvar budai hiányát egy Habsburg főherceg udvartartása fogja betölteni.

József nádor már a beiktatási beszédében tovább erősítette a Amagyarok reményeit, amikor leszögezte, hogy feladatának tartja biztosítani a Habsburg uralmat az országban, ugyanakkor védelmezni a magyar alkotmányos rendszert Bécs központosító törekvéseivel szemben. Ennél szebb zenét nem húzhatott volna magyar füleknek! Az ígéretét meg is tartotta: az 1800-as évek elején folyamatosan igyekezett rábírni a királyt, hogy tartsa fenn az alkotmányosságot, és óriási szerepe volt abban is, hogy a magyar országgyűlést az uralkodó 1812-ig rendszeresen összehívta.

1810-ben a politikai programját egy értekezésben is kifejtette, mélyen megdöbbentve ezzel a saját dinasztikus családját. Kifejtette, hogy mivel a Habsburg Birodalom döntő területi és népességi hányadát Magyarország teszi ki, ezért a birodalom súlypontját Magyarországra kellene áthelyezni, sőt a magyar alkotmányosságot az örökös tartományokra is ki kellene terjeszteni.Ez tökéletesen szembe ment a Habsburgok abszolutista törekvésével, amely folyamatosan nyirbálni akarta a magyar alkotmányosságot. Ráadásul meglepő módon ez ugyanaz a javaslat, amit Kossuth tesz majd 848 tavaszán a híres felirati beszédében. A Habsburg nádor negyven évvel megelőzte Kossuthot! Sőt, javasolta, hogy hozzanak létre egy - kifejezetten a magyar ügyekkel foglalkozó - minisztériumot, hogy Magyarország ne rendelődjön alá a birodalmi érdekeknek.

Ezek a nagyszerű ötletek Bécsben fokozták a bizalmatlanságot József iránt, amikor pedig a nádor kijelentette, hogy "Az én ereimben Árpád vére forr", ez a gyanakvás érthető módon tovább fokozódott. Egyesek kifejezetten rebellisnek nevezték.

1812 után a birodalmat vezető Metternich érzékelte, hogy úgy alakul a külpolitikai helyzet, hogy már nincs szüksége a magyarok támogatására, ezért ettől kezdve 1825-ig nem hívták össze a magyar országgyűlést, hiába ostromolta a nádor beadványokkal a császárt. Ezután már nem tudta hatékonyan képviselni a nádor a magyar érdekeket, hiszen egyrészről nem tudott hatni a bátyjára, másrészt a reformkor ellenzéki eszméit már nem tudta nyíltan felvállalni.

pesti_rondella.jpg

 

Aki megszépítette Pestet

 

Amikor József nádor berendezte a rezidenciáját a budai várban, egy poros, szegényes kisvárost látott a Duna túlsó oldalán. Amennyire a politikai mozgástere hivatali tevékenysége nagy része alatt be volt szűkítve, annyira sok lehetősége volt alkotó kedvét kiélni a város megszépítésében, fejlesztésében. Budapest a mai napig magán hordozza a legmagyarabb nádor keze munkáját.

1805-ben egy átfogó rendezési tervet készíttetett Hild János építőmesterrel (Hild József apjával), amely aprólékos részletességgel foglalkozik az egyes városrészek fejlesztésével. Lebontották a hatvani kaput, ami a mai Astoriánál állt, ezzel lehetőség nyílt a külvárosi részek beépítésére. A tervezetben szerepelt az ekkor még mocsaras, csatornákkal szabdalt Duna-part rendezése, lecsapolása, a mocsaras rész feltöltése, a szeles időben az egész pesti városrészt homokfelhőbe borító rákosi futóhomok megkötése.

1808-ben állt fel a nádor által megálmodott Szépítő Bizottmány, ahol egy kézben futottak össze a város fejlesztésével kapcsolatos tervek. Egységes szabályozás alapján adták ki az építési engedélyeket, szakemberek bírálták el a kérelmeket, akik figyelembe vették az épület külső megjelenését, a környező épületek magasságát és a tűzbiztonsági tényezőket is. A bizottmány munkáját a nádor folyamatosan figyelemmel kísérte, megnézte a terveket, ellátogatott az ülésekre. Munkájuk nyomán Pest hamarosan csinos klasszicista várossá alakult.

A nádor működése során két csapás is érte a várost. 1810-ben leégett a Tabán. A mentési munkálatokat a nádor személyesen irányította, és közben meg is sérült, amikor egy égő gerenda a vállára esett. 1838-ban a nagy árvíz idején már a fizikai mentésben nem tudott részt venni, de a helyszínen tartózkodott, később pedig sikerült elérnie, hogy a pesti belvárosban már csak kőházakat építsenek.

József nádornak köszönhetjük a mai Városliget kiépítését, illetve a Margitsziget parkosítását. A nádor a szigeten látta vendégül a bécsi kongresszus idején pár napra Budára látogató szent szövetségi uralkodókat, később pedig megnyitotta a parkot a fővárosi polgárok előtt.

Mindvégig lelkesen támogatta Széchenyi István gyakorlati terveit: védnöki szerepet játszott az Akadémia megalapításánál, és anyagilag is támogatta az intézményt. Pártfogásba vette a Nemzeti Múzeum kialakítását, gondoskodott a gyűjtemény bővítéséről, a klasszicista épület létrehozásáról. 1827-ben rávette császári bátyját, hogy engedélyezze egy magyar katonai akadémia létrehozását. Az új tisztképző intézményt a császár feleségéről, Mária Ludovikáról nevezték el, és hamarosan megkezdődött az Orczy-kertben az Akadémia épületének kivitelezése.

reformkor_nemzeti_muzeum.jpg

 

Magánélet Alcsúton

 

Szegény nádor életét személyes tragédiák árnyékolták be. Első két felesége szülés után meghalt, nyolc gyermeke közül öt maradt életben, köztük István főherceg, aki követte apját a nádori pozícióban. Harmadik felesége, Mária Dorottya hercegnő azonban már végigkísérte életében. A hercegnő közkedvelt egyénisége volt a budai életnek, főként az evangélikusok között volt népszerű, ugyanis ő volt az egyik fő támogatója a bécsi kapu téri evangélikus templom építésének. A történeti hagyomány pedig hozzá köti a karácsonyfa állítás szokásának magyarországi meghonosítását.

alcsut.png

A nádori család sok időt töltött alcsúti birtokán, ahol József főherceg egy igazi mintauradalmat hozott létre. Amikor érkezett, a birtok teljesen elhanyagolt állapotban volt, és a Fejér megyei nemesek úgy tartották, hogy ez a megye legrosszabb földterülete. A botanika és kertészet tudományát művelő nádor azonban meglátta benne a fantáziát, és sok munkával csodát varázsolt belőle. Elemezte az egyes területek talajának kémiai összetételét, és ehhez igazította a termesztett növényeket és a trágyázás mértékét. Ennek eredményeként - kiváló szakemberek közreműködése mellett - 20 év alatt egy európai színvonalú, vetésforgóval gazdálkodó mintauradalmat hozott létre. Majorságán megszüntette a robotot, és bérmunkában dolgoztatta az egykori jobbágyait. Sőt, olyan jó kapcsolatot ápolt velük, hogy a fiatal főhercegek együtt játszottak a környékbeli jobbágy gyerekekkel.

Az uradalom központjában Pollack Mihály tervei alapján építették fel a kastélyt, amely ettől kezdve 1944-ig a Habsburg-ház magyar ágának lakóhelyéül szolgált. A kastély körül gyönyörű angolparkot hozott létre.

Amikor fél évszázados nádori kormányzás után 1846-ban meghalt, az egész ország őszintén gyászolta a magyar érzelmű Habsburg nádort.

Forrás: Nánay Pál: Magyarrá lett Habsburgok

Készülj velem a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!

Készülj velem az EMELT TÖRI ÉRETTSÉGIRE!