A Téli Palota ostroma: mítosz és valóság
Az „átkosban” évről évre ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom november 7-i évfordulóját. Az ünnepségeken mindig elhangzottak versek a Téli Palota dicső ostromáról, melyet az Auróra cirkálóról leadott ágyúlövés indított el. Az elmúlt években aztán kiderült, hogy se ostrom, se lövés nem volt…
A mítosz
A forradalom 3. évfordulójától kezdve rendeztek a kommunisták ünnepségeket, melyen megemlékeztek a dicsőséges eseményekről, majd a híres rendező, Eizenstein is elkészítette az Október című filmet, ahol láthatjuk, amint a tömeg megostromolja az egykori cári palotát. Leninék egészen komoly mítoszt alakítottak ki a forradalom körül. Szerintük az eseményeket az „öntudatos” petrográdi dolgozók és katonák” hajtották végre. (Szentpétervárt az első világháború kezdetétől nevezték Petrográdnak egészen 1924-es Leningráddá való „átkereszteléséig”.) Mindvégig azt állították, hogy a forradalmat az orosz nép hajtotta végre, hogy megakadályozzák Oroszország világháborús bukását, és elérjék országuk kilépését a háborúból. Szemben a gonosz Kerenszkijjel, aki egy vesztes offenzívát indított még 1917 nyarán a központi hatalmak ellen. Állításuk szerint a Kerenszkij-kormány felkészítette a Téli Palotát a várható ostromra. 1917. november 7-én este eldördült a Néván állomásozó Auróra cirkáló ágyúlövése, amelynek jelére munkások, katonák és tengerészek kezdték ostromolni a Téli Palotát, ahol a Kerenszkij-kormány éppen ülésezett. Később, Lenin halála után a mítoszt kiegészítették azzal is, hogy a forradalom napjaiban Sztálin is ott állt Leninék mellett. Erről aztán számtalan kép, és képhamisítás készült.
És a valóság
Az 1917 márciusában kirobbant forradalom eredményeként II. Miklós cárt lemondatták, és a kormányzást ideiglenes jelleggel a Kerenszkij-kormány vette át. Ez egy polgári, demokratikus forradalom volt, amellyel a bolsevikok nem elégedtek meg: ők meghirdették a permanens forradalmat, amelynek a lényege az volt, hogy a polgári demokratikus forradalmat tovább kell vinni egy proletár forradalomba. Ebből következően a bolsevikok (Trockij, Lenin) az ideiglenes kormány erőszakos megdöntését tűzték ki célul. Lenin a nyár folyamán illegalitásban élt a Finn-öböl partján, november első napjaiban Trockij vezette a pétervári bolsevikokat. Ez is a valósághoz tartozik, hogy a sorsdöntő pillanatokban a bolsevik hatalomátvétel igazi irányítója Trockij volt. Az ő utasításai nyomán zárta le november 7-én a bolsevikokat támogató katonaság a városba vezető utakat, és kezdték meg a város kulcsfontosságú épületeinek a megszállását. Estére már csak az ideiglenes kormány gyűlésének helyet adó Tél Palota maradt a polgári kormányzat kezén. Ekkorra Kerenszkij elmenekült, Lenin pedig estére meg is érkezett Pétervárra, és a Szmolnijban megnyitotta a szovjetek II. összoroszországi kongresszusát.
Lenin a „hazaáruló”?
Lenin szerepéről is egyre több minden derült ki azóta. 1917 nyarán több orosz újság is arról írt, hogy Lenin valójában német kém, aki német pénzen kísérli meg átvenni a hatalmat. Nem tévedtek nagyot. Lenin valóban együttműködött a németekkel, akik gyakorlatilag becsempészték őt Oroszországba 1917 tavaszán, sőt pénzt is kapott tőlük forradalmi tevékenységéhez. Lenin fő katonaságát pedig orosz hadifogságba esett osztrák és német hadifoglyok jelentették, akiket aztán német és osztrák fegyverekkel láttak el. Ők váltak a későbbi híres Vörös Hadsereg első egységeivé.
A Téli Palota igazi „ostroma”
1917 november 7-én este, háromnegyed tíz körül kezdődött meg a Téli Palota „ostroma”, ami nem is volt igazi ostrom, ugyanis az épületben mindössze katonai főiskolások és egy hadikórház volt női ápolókkal. Az épületet igazából senki nem védte, semmiféle barikád nem volt, a katonák a mellékajtókon nyomultak be az épületbe, és letartóztatták az ideiglenes kormány néhány tagját, akit még ott találtak. Az igazi „ostrom” csak másnap kezdődött, bár abban nem volt semmi dicsőséges: amikor az utcán összeverődött tömeg megtudta, hogy az egykori cári palota üres, berontottak, törni-zúzni kezdtek, amit mozdítható volt, azt elrabolták, és betörtek az alagsori pincékbe, ahol jól leitták magukat. A nép különleges tetteként leírt proletárforradalom valójában úgy zajlott le, hogy a város lakói abból szinte semmit nem is észleltek…