Köztudott, hogy Erzsébet királyné szinte menekült a bécsi udvar szigorú etikettje elől, és beutazta egész Európát. De vajon hogyan utazott? Ki keresett neki szállást? Kit vitt magával? Mit csinált az utazásain? Kinek és mit vitt ajándékba?

A Gödöllői Királyi Kastély Utazik az udvar! című új időszaki kiállítása megadja a választ ezekre a kérdésekre. A tárlat bemutatja a királyné által kedvelt és többször felkeresett helyeket, szállodákat, villákat, korabeli járműveket, fényképeket, az utazáson használt tárgyakat.

Reprezentatív utazások

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Kaján Marianna muzeológus, a kiállítás rendezője kísért végig a kiállításon, és avatott be a királyi udvar utazásának titkaiba.

Négy teremben rendeztük be a kiállítást - magyarázza a szakértő. - Mindegyik teremnek megvan a maga tematikája. Az első szoba a reprezentációs célú utazásokat mutatja be. A Habsburg család életét nagyon meghatározta a szigorú spanyol etikett, ami az utazásokra is vonatkozott, így az utazásoknak is meghatározott protokoll szerint kellett történnie. Például szigorú előírások vonatkoztak arra az esetre, amikor az uralkodócsalád bármely tagja megérkezett valahová. Van itt egy grafika, ami Ferenc József 1892-es Budapestre érkezését ábrázolja. A császár a kiegyezés 25. évfordulójára érkezett vonattal a magyar fővárosba. A kép a Nyugati pályaudvart mutatja, és jól látható, hogy egy gyönyörű, díszes sátort állítottak fel a pályaudvaron, ahol az uralkodót fogadták. A kiállításon látható egy rekonstruált sátorbelső is, a mögötte lévő képen pedig egy eredeti királyi sátor belsejéről készített fotó. A Magyar Királyi Államvasutak 1896-ban készíttetett egy magyaros stílusú király-sátrat, amelyet mindig felállítottak a pályaudvaron, amikor az uralkodócsalád valamelyik tagja megérkezett hozzánk. A sátor gyönyörű, díszes drapériából készült, és a sátor belsejét is gazdagon díszítették. Például mindig el kellett itt helyezni az uralkodópárról készített szobrokat is.

A Keleti és a Nyugati pályaudvarnak is volt a királyi pár számára fenntartott fogadóterme, amit akkor nyitottak meg, ha valamelyikük Budapestre érkezett. A Keletiben ezek a szalonok már nincsenek meg, de a Nyugatiban egy-egy különleges esemény alkalmával megnyitják ezeket a szalonokat. A díszes fogadócsarnokokat stukkókkal díszítették, és a királyné szalonjának megmaradt berendezésből két aranyozott goblein szék is látható a kiállításunkon.

Az uralkodópár együtt először 1857-ben látogatott Magyarországra, és azt tervezték, hogy bejárják az országot. Ezt a tervet egy családi tragédia hiúsította meg: két kicsi lányuk vérhasban megbetegedett, és elsőszülöttük, Zsófia főhercegnő a budai várban meg is halt. Ekkor visszautaztak Bécsbe, és csak kevesen tudják, hogy Ferenc József később visszatért, és egyedül befejezte a körutazást.

Érdekes még - meséli Kaján Marianna muzeológus -, hogy amikor az uralkodópár reprezentatív céllal utazgatott, akkor a szolgálattévő embereket, az őket fogadó házigazdákat megajándékozták. Például itt van a vitrinben egy Ferenc József monogramjával és a magyar koronával díszített dohányos szelence, amit a császár az egyik útján ajándékozhatott valakinek. Érdekes, hogy amikor Magyarországon jártak, akkor magyar koronával díszített tárgyakat ajándékoztak, míg ha a birodalom többi tartományába érkeztek, akkor a császári címer díszelgett az ajándékokon.

Útitervek, szállások

Köztudott, hogy Erzsébet királyné arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb protokoll látogatást kelljen elszenvednie, így többnyire inkongnitóban, álnéven utazgatott. Persze az utazásainak híre rendszerint kiszivárgott, és a sajtó meg is írta, hogy hol, milyen álnéven szállt meg a Monarchia császárnéja. Ez a kiszivárogtatás okozta a halálát is, amikor a Genfi-tó partján egy anarchista megölte. A gyilkos is az újságból tudta meg a császárné aznapi pontos útvonalát.

Erzsébet utazásait természetesen nem maga szervezte - magyarázza tovább a muzeológus. - Mindig külön udvartartás kísérte: vitte magával a főudvarmesterét, legalább egy szolgálattevő udvarhölgyet, a fésülködőnőjét, a felolvasóját, aki fésülködés közben felolvasott neki. Ezenkívül komornák sokasága is ment velük, hiszen az udvarhölgyeknek is volt komornájuk, a főudvarmesternek komornyikja, szolgái. Az utazás szervezése az útimarsall feladata volt, aki előtte ellátogatott arra a helyre, ahol lefoglalták a szállást, megnézte, milyen látnivalók vannak a környéken. Általában a legmodernebb, legszebb szállodákat választották a császárnénak. Az is előfordult például, hogy amikor Erzsébet Herkulesfürdőre érkezett, a fürdő tulajdonosának a villáját bérelték ki számára, és a villa berendezését a császárné ízlésének megfelelően újonnan vásárolt bútorokkal rendezték be. A kiállítás egyik vitrinjében megtekinthető a bútorokhoz tartozó számla is. Megesett az is, hogy az egész szállodát lefoglalták Erzsébetnek és a kíséretének, sőt a királyné számára például a bártfafürdői Deák Szállodában külön bejáratot is építettek, amit csak ők használhattak. Bad Gasteinben pedig Ferenc József megvásárolta a város központi szállodáját, ennek ellenére a császárné általában egy külvárosi kis szállodában szállt meg.

Forrás: tgyoblog.wordpress.com

Az utazásokról Erzsébet és az udvartartás tagjai rendszeresen hírt adtak Ferenc Józsefnek, aki elvárta, hogy a felesége mindig értesítse arról, hogy hol tartózkodik éppen. Az útimarsallnak így azt is egyeztetnie kellett, hogy hová érkezzenek a levelek. Sokszor előfordult, hogy Erzsébet megérkezett valahová, és már a férje levele várta. Néha persze az időjárás bezavart a jól felépített útitervbe. Megesett, hogy egy vihar miatt nem tudtak kihajózni, ilyenkor az útimarsallnak gyorsan egy másik szállodát kellett találnia.

A királyi vonatok

A kiállításon megtekinthetjük  a MÁV számára készült utasítást is, ami arra vonatkozik, hogy a menetrendbe hogyan kell beilleszteni a királyi vonatok közlekedését. Például Budapest és Gödöllő között is gyakran járt a királyi vonat, de értelemszerűen csak akkor, ha a királyi család valamelyik tagja utazott. Ez nem azt jelentette, hogy minden nap indult udvari vonat, de a menetrendben benne volt, hogy ha az uralkodóház valamelyik tagja Magyarországon tartózkodott, akkor volt egy hely az udvari vonatnak a menetrendben. Ha már a vonatoknál tartunk, érdemes beszélni arról is, hogy milyen vonatokon utaztak a királyi fenségek. A kiállításon látható több fotó is az 1896-os milleneumi udvari vonatról. Az egyik kép például Erzsébet királyné szalonkocsiját ábrázolja, amit elképesztő pompával rendeztek be. Volt külön hálószobája, öltözőszobája, szalonja külön a császárnak, és külön a császárnénak is, és persze külön vagonok voltak berendezve az udvartartás számára is. Természetesen volt étkezőkocsi, konyha és dohányzószalon is. A vagonokat villanyárammal világították, és gázzal fűtötték, és az étkezőkocsi mennyezetét Lotz-festmény díszítette... Sajnos ez a vonat ma már nem látható sehol, ugyanis Magyarország román megszállása alatt valahogy eltűnt az egész szerelvény...

Útitárgyak, ajándékok

A kiállítás egyik termében az utazások során használt tárgyakat állították ki. Van itt útipénztárca, útióra, néhány útkönyv (igen, ekkor már a nevezetesebb turistacélpontokról adtak ki ilyet!). Találhatunk itt miniatűr üvegcsékből álló útipatikát, tyúkszemtapasz dobozát, morfiumos dobozt (közkedvelt fájdalomcsillapító volt akkoriban). De az igazi kuriózum egy igazi színezüstből készült útikészlet egy nagyobbacska bőrödben, ahol mindennek megvolt a maga helye. Van benne vizeskancsó, kézmosótál, pohár, tálkák, üvegflakonok, hajkefe, fésűtartó doboz, hajtűtartó, szappantartó, fogkefe(!), körömkefe, tűpárna, gyertyakoppintó és púdertartó dobozok - minden ezüstből. A kiállított darab nem Erzsébet királynéé volt, de egy ehhez egészen hasonlót őriznek a Hofburgban, amit valóban ő használt, és nagy valószínűséggel a két darab ugyanabban a műhelyben készült.

Érdekes még az útiajándékokat tartalmazó vitrin. Erzsébet királynénak szokása volt az utazásairól ajándékokat vinni, esetleg küldetni a családja, barátai számára, sőt még az éppen szolgálaton kívül tartózkodó udvarhölgyeinek is rendszeresen küldött ajándékot. Nem kellett sokat gondolkodnia, hogy mit vásároljon, ugyanis a legtöbb helyen már lehetett kapni az adott hely képével díszítette apró szuvenírt. Erzsébet imádott vásárolgatni: szívesen vett süteményeket, édességeket. Különösen szerette a pesti Kugler, majd később Gerbaud Cukrászdát, innen díszes dobozokban szállították neki a finom süteményeket. A vitrinben válogatás látható a korszakban az utazások során megvásárolható ajándéktárgyakból, például párizsi parfüm, kölni vizes szappan, a Gerbeaud cukrászda süteményes dobozai és egy gyönyörű női aranyóra – ezekhez hasonló ajándékokat vásárolhatott a királyné is utazásai során. (Ezek egyike sem köthető Erzsébethez, de korabeli, szép, értékes, nívós tárgyak.)

Forrás: Kaján Marianna muzeológus

Erzsébet relikviák

A kiállítás legérdekesebb darabjai azonban azok a tárgyak, amelyek valóban Erzsébet királyné személyes tárgyai voltak: például kiállították a császárné fésülködőköpenyét, papucsát, illetve egy gyönyörű fekete taftselyem ruhaderekat (ma ruhafelsőnek hívnánk). A ruhát nézve képet kaphatunk arról, hogy mennyire vékony volt Erzsébet: 52-es volt a derékbősége! A kiállítás további érdekessége, hogy számtalan paparazzi fotót is láthatunk, amelyet a királynéról készítettek a lesifotósok. Természetesen az idők folyamán alaposan felnagyították, kiélesítették  ezeket a képeket, és némelyiken egészen jól kivehetőek a császárné arcvonásai.

Forrás: Kaján Marianna muzeológus

A kiállítás készítői a termek melletti folyosón felnagyítva elhelyezték azoknak a helyeknek a képeslapjait is, ahol Erzsébet megfordult: Herkulesfürdő, Bártfafürdő, Bad Gastein, Madeire, Meran, Nizza, Monte Carlo, Karlsbad, Menton, Genf. És elkezdtek készíteni egy térképet is, amelyen gombostűvel jelölték azokat a helyeket, ahol a királyné megfordult. Elképesztő érzés megállni a térkép előtt, és végignézni a helyek sokaságán, ahol ez a szomorú sorsú császárné a boldogságát kereste.

Ha szeretnéd a saját szemeddel is látni ezt a rendkívül hangulatos, relikviákban gazdag kiállítást a Gödöllői Királyi Kastélyban, még október 1-ig megteheted. A kiállítás végén lehetőség nyílik egy kis játékra: a kastély egyetlen megmaradt kerti padjára ülve korabeli utazóköpenybe és kalapba bújva lefotóztathatjuk magunkat.