Köztudott, hogy Mária Teréziának és férjének, Ferenc Istvánnak tizenhat gyermeke született: 11 lány és 5 fiú. De vajon hogy zajlott egy szülés a császári palotában, és hogyan a parasztkunyhóban?

Ha te is nagy rajongója vagy a kerek, a hosszú, a szögletes, a gömbölyű és a lyukas csokoládénak, akkor vedd fel a bakancslistádra a Szamos Csokoládémúzeumát, ahol egy csokoládétúra keretében mindent megtudhatsz kedvenc édességed készítéséről és történetéről. Mert XIV. Lajos óta Európa apraja-nagyja Gombóc Artúr módjára rajong a forró csokiért, a táblás csokiért, a pralinéért és a bonbonért.

Amikor egy mai könyvtárban sétálunk, nem gondolunk bele, hogy ezt már az ókori rómaiak is megtehették. Csak ők tógában, szandálban sétálgattak a korabeli könyvszekrények között, és hosszú papirusztekercseket emeltek le a polcokról, amelyek néha a tíz méter hosszúságot is elérték. És már akkor is léteztek "könyvkiadók", amiket akkoriban másolóműhelynek hívtak.

Amikor történelmi témájú filmet nézünk, elámulunk a csodás ruhákon, a kastélyok fényűző luxusán, a hölgyek pompás hajkölteményein. Ám hálát adhatunk azért, hogy a filmek a korabeli szagokat nem közvetítik. Ugyanis az előttünk járó nemzedékek egészen másként értelmezték a tisztaság fogalmát mint mi. És ennek bizony igencsak szagos következményei voltak.

Jézus történetét jól ismerjük a Bibliából és az életét bemutató filmekből. De vajon a történettudomány igazolja az evangéliumok beszámolóit? Ki volt valójában Pilátus, és tényleg sötétségbe borult a világ Jézus halálának napján?

Íme négy kevésbé ismert tény a húsvéti ünnepkörről.

Magyarországon - úgy tűnik - évszázados hagyománya van a sanyarú gyerekkornak. Ma, amikor mindenki a gyerekek iskolai túlterheltségére panaszkodik, érdemes egy pillantást vetni a 20. század eleji gyereknevelési szokásokra. Sajnos a gyerekkor akkoriban sem tartott sokáig.

Minden iskolás gyerek ismeri március 15.-e történetét. Kívülről tudjuk a Nemzeti dalt, a műveltebbek talán még a 12 pontból is fel tudnak mondani néhányat. A forradalom emberi arca azonban ismeretlen. Például az, hogy egy dadogós szónok miatt majdnem befuccsolt a forradalom, hogy Petőfi nem is szavalt a Nemzeti Múzeumnál, és hogy ez az egyetlen forradalom a történelemben, ahol a tömeget délben hazaküldték ebédelni.

Ha te is nagy rajongója vagy a brit cselédek és főnemesek életét bemutató sorozatnak, és érdekel a magyar sorstársaik élete, akkor a gyulai Almásy-kastélyt máris vedd fel a bakancslistádra! A 18. században épült kastélyban két éve nyílt egy elképesztően szuper, interaktív kiállítás Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban címmel. A kiállítás anyagából most a kiszolgáló személyzet életét mutatom be.

Köztudott, hogy a dobos tortát Dobos C. Józsefről, a palacsintát pedig Gundel Károlyról nevezték el. De vajon hogyan kapta a nevét a csokis sütemény a botrányos hírű cigányprímásról, Rigó Jancsiról?

Velence egy sima hétköznapon is varázslatos, hát még február végén, amikor megkezdődnek a karnevál napjai! Évszázadok óta ámulnak az ide látogatók az elképesztő álarcokon, maszkokon, ruhákon és a karneváli attrakciókon, mint amilyen az angyal-röpte vagy a bikaűzés. A karnevál minden egyes momentumának évszázados hagyományai vannak.