Most egy kis időutazásra hívlak. Gyere, üljünk be mondjuk a New York kávéházba, közvetlenül Kosztolányi és Karinthy asztala mellé, és lapozzuk át azokat az újságokat, amelyeket az írók épp az imént tettek le! Pontosan 88 évet utazunk vissza az időben. 1930. február 1-je, szombat van.
Forrás: Fortepan
Nagyanyáink, szépanyáink, akik megéltek egy-két világháborút, profi módon megtanultak néhány alapvető hozzávalóból és pár pótszerből remek ételeket készíteni, néha a semmiből lakomát varázsolni. Elevenítsük fel egy kicsit a titkaikat!
Forrás: Fortepan
Minden valamirevaló várban és kastélyban laknak kísértetek, szellemek. Állítólag a bécsi Hofburg és a schönbrunni kastély sem kivétel. És ha már a természetfeletti jelenségeknél tartunk, akadt néhány olyan Habsburg, akinek szintén része volt néhány paranormális jelenségben.
Ma már a világ legtermészetesebb dolga számunkra, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Ám a korai keresztény egyház az első néhány században egyáltalán nem tartotta számon ezt az ünnepet. Nekik Jézus feltámadása, a húsvét számított, Jézus születéséről semmit sem tudtak. De akkor vajon mi késztette a katolikus egyházat arra, hogy egy új, addig számon sem tartott dolgot ünnepeljenek?
Mivel érte el Hitler, hogy őrült, emberiségellenes, gyilkos tervei ennyi támogatót vonzottak? Mi az, amivel behálózta, megszédítette németek millióit? Kétségbeejtő sikerének titka persze sokrétű, de az egyik ág személyiségének sötét mélységeibe vezet.
Ádvent idején a nagyobb városok főterein az ádventi koszorúk mellett itt-ott megjelennek a nyolcágú gyertyatartók, melyeken nyolc napon át újabb és újabb mécsesek gyúlna. De vajon mit ünnepelnek a zsidók akkor, amikor a keresztények a Messiást várják?
Viktória királyné, és az ő uralkodását fémjelző viktoriánus korszak úgy él az emberek fejében mint a prüdéria, a nyárspolgári képmutatás időszaka. Pedig az a lányka, aki 18 évesen trónra került, szerelmes fiatalasszonyként élte a házasságát, sorra szülte a gyerekeket, imádott élni, tele volt energiával és élettel.
A reneszánsz irodalmat olvasgatva néha nehéz eldönteni, hogy kinek higgyen az ember? Mi jellemzi igazán a reneszánsz kori olaszok szerelmét? Shakespeare veronai hőseinek (Rómeó és Júlia) légies finomságú szerelme, vagy Boccaccio hús-vér hőseinek vaskos szexualitása? Esetleg kutakodjunk a Borgiák zabolátlan életében?
A királyi dinasztiák nem a házastársi hűségükről voltak híres. Mivel a fenséges sarjak házastársait dinasztikus szempontok alapján választották ki, nem meglepő, hogy a királyi fenségek a nászi ágyon kívül keresték a boldogságot. Ennek aztán az lett a következménye, hogy néha meglepő híresztelések kaptak szárnyra a születő császári gyermekek származásával kapcsolatban.
Minden kislány álma, hogy bárcsak egyszer királylány lehetne. Pedig ha tudnák, hogy milyen sorsuk volt például a Habsburg család lányainak, egy percig sem álmodoznának erről. Királyi családba születni sajnos a legtöbb esetben garantáltan boldogtalan életet jelentett.
